Gasztronómia > Erdély - wyw.hu

Barta László - Az erdélyi konyha olyan emberé, aki keményen dolgozik, aki mértékkel, beosztással él, de amikor ünnep van, áldoz, tud ünnepelni. Az erdélyi – magyar konyha azon túl, hogy erdélyi, éppúgy szerves része a magyar konyhaművészetnek, mint az alföldi, vagy a dunántúli. Mi adja a jellegzetességét? Több minden is. Így a helyi fűszerek hagyományhűbb, nagyobb mértékű használata, a lisztneműek közül a pogácsafélék, kőttesek és más sült tészták különleges kultusza a főtt tésztákkal szemben.

A világon sehol olyan tárkonyos pityóka (burgonya) levest nem főztekúgy, mint a csíkszeredai Városiban, ahol egyébként Erdélyben a legfinomabb, legravaszabb kolozsvári káposztát is áhította - a könnyû leves után az ebéd koronájaként - az érzékenyebb lélek az asztalra. Ez a sajátosan egyedi erdélyi konyha. Az erdélyi konyha bemutatása + receptek: Erdélyi csirkeraguleves, Erdélyi borsos tokány.

A világhírű, tradicionális konyhák közé tartozó erdélyi gasztronómia számtalan remek ételkülönlegességgel büszkélkedik. Ki ne ismerné például a fahengerre tekert, parázs felett forgatva készülő erdélyi édességet, a kürtőskalácsot? Vagy a vendéglők egyik legkedveltebb ételét, az erdélyi fatányérost? Könyvünkben kipróbált, finomabbnál finomabb specialitások receptjei lettek összeválogatva, kezdve a csorba levesektől a puliszka változatokon át, a jellegzetes káposztás, ordás, zakuszkás különlegességekig, bőséges a kínálat. A hagyományhű fűszerek nagy mértékű használatával készült ételek, szokatlan ízeket tárnak elénk, kísérletezésre, kóstolásra ösztönöznek. A gyönyörű ételfotókkal bemutatott receptek, remélhetőleg mindenki érdeklődését felkeltik, és a különleges gasztronómiai igényeket is kielégítik.

A Székelyföldről származó kürtőskalács a kályhacsőről kapta a nevét, hiszen a székelyek a kályhacsövet kürtőcsőnek nevezik, a kürtőskalács sütőfa nagysága és átmérője is erre utal. A leleményes székely a keményfa parazsát, amit a főzéshez és melegedéshez használt, még valamire fel akarta használni. Kürtőskalácsnak nevezzük azt a fahengerre tekert kelt tésztát, amelyet kristálycukorba forgatunk és a cukor sütés közben rákaramelizálódva, szép mázas fényt ad az elkészült süteménynek. Az a fahengerre tekert kelt tészta, amelyen nincs cukormáz, vagyis utólag porcukorral szórják meg, nem minősül kürtőskalácsnak.